A Választmány és Titkárság 1997. évi tevékenysége

• előkészítette, majd értékelte az 1997. évi Küldöttközgyűlést;
• jóváhagyta az 1997. évi Küldöttközgyűlésen kitüntetendők névsorát;
• megvitatta a szakbizottsági választások eredményeit és ellenőrizte a Szakbizottságok tevékenységét;
• megtárgyalta és elfogadta az 1996. évi pénzügyi elszámolást, valamint az 1997. évi költségvetést;
• tájékoztatást hallgatott meg az 1997-ben megtartott két EOQ Közgyűlés eredményeiről és határozatairól;
• jóváhagyólag tudomásul vette az EOQ MNB nemzetközi aktivitását;
• támogatta az EOQ MNB 25 éves jubileuma alkalmából megtartott “Európai Minőségi Hét Magyarországon, 1997” rendezvénysorozatot;
• figyelemmel kísérte az EOQ MNB projekjeit és a nagyobb rendezvények lebonyolítását;
• egyetértett a “Minőség és Megbízhatóság” szakfolyóirat kiadásának átvételével és terjesztésének elősegítésével;
• több alkalommal foglalkozott az MMT által felvetett önfeloszlatás és egyesülés gondolatával, valamint alternatívaként javaslatot dolgozott ki az együttműködés kialakítására.

Az EOQ MNB taglétszáma 1997-ben töretlenül tovább növekedett. Az egyéni és delegált tagok száma 986-ról 1100-ra emelkedett, míg a jogi tagoké 319-ről 360-ra nőtt.

A körültekintő és takarékos gazdálkodás eredményeképpen az EOQ MNB jelenlegi gazdasági helyzete a nehéz külső körülmények ellenére stabil. Így az EOQ MNB Titkársága - ugyanabban az épületben maradva - 1997-ben két önálló helyiséget tudott bérbe venni.

Az EOQ MNB Titkársága 1997-ben összesen 25 központi és részvételi díjas rendezvényt szervezett. Ezek közül is kiemelkedik az “Európai Minőséghét Magyarországon, 1997” rendezvénysorozat, melyre az EOQ MNB 25 éves jubileuma alkalmából és az Európai Bizottság felhívására 1997. november 10-14. között került sor. A nagysikerű rendezvénysorozatról a “Minőség és Megbízhatóság” című szakfolyóirat 97/6 száma közölt részletes beszámolót.

A táblázatban foglaltakon kívül az Élelmiszer Szakbizottság még 4 részvételi díjas és 1 közgyűlés jellegű rendezvényt szervezett összesen 300 résztvevővel, melyek rövid ismertetésére a szakbizottsági beszámolóban kerül sor. A Környezetvédelmi Szakbizottság 2 részvételi díjas rendezvényét a CONSACT-tal szervezte, melyből az EOQ MNB bevételhez nem jutott, így a központi EOQ MNB rendezvények körébe nem számítható be.

A kiemelt rendezvények közé sorolható még a “IV. Román-Magyar Minőségügyi Szeminárium”, amelyet 1997. november 25-27. között Marosvásárhelyen rendeztek meg. A “Petru Maior” Egyetemen megtartott Szemináriumon az összesen 12 előadás közül a következőket tartotta magyar szakember:

A IV. Román-Magyar Minőégügyi Szemináriumon közel 100 résztvevő volt jelen. A magyar előadások ismét nagy sikert arattak, ennek elismeréseként a román partner jelezte, hogy rendkívül érdekelt az V. Román-Magyar Minőségügyi Szeminárium megtartásában is. Erre ugyancsak Kolozsvár és Marosvásárhely térségében 1998. november végén kerülhet sor.

• A Választmány korábbi határozatainak megfelelően az EOQ MNB rendkívüli erőfeszítéseket tett a “Minőség és Megbízhatóság” szakfolyóirat folyamatos kiadásának elősegítése érdekében. Ennek megfelelően a QUALIPROD-dal kötött megállapodás alapján az EOQ MNB 1997-től kezdve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államigazgatási határozata szerint átvette a nemzeti minőségpolitikai szakfolyóirat kiadási jogát. Társkiadói megállapodások alapján az EOQ MNB jelentős támogatást kap a kiadáshoz a QUALIPROD, a QUALITEST és a SZENZOR P-E minőségügyi tanácsadó cégektől, valamint a Minőségügyi Tanácsadók Szövetségétől. Több, mint 50 EOQ MNB tagvállalat emelt tagdíjával rendszeres éves támogatásban részesíti a kiadót. A folyóirat 1997-ben lényegében rendszeresen és – szakmai színvonalát tovább növelve – 2200-2500 példányszámban jelent meg. Három füzete tartalmazta a CONSACT által szerkesztett “Minőség hírei” különkiadványt is.
• Az EOQ MNB által elnyert PHARE-TDQM pályázatban foglalt feladatok teljesítéséhez a három egyhetes nemzetközi továbbképző tanfolyam megrendezésére 1997. január hónapban a Gellért Szállóban került sor. “A TQM korszerű módszerei” témájú felsőfokú tanfolyamon jelentős túljelentkezés mellett mintegy 160 szakember vett részt, amelyen Dr. H.-D. Seghezzi (Svájc), valamint Ch. Aubrey és G. Pall (USA), valamint kiváló belga és hazai szakértők adtak elő. A sikeres három tanfolyamról a “Minőség és Megbízhatóság” szakfolyóirat 97/2 száma közölt szakmai értékelést.
• Az EOQ Trondheimben megrendezett éves Kongresszusán, amelyről a “Minőség és Megbízhatóság” 98/2 közölt beszámolót, több mint 30 fős magyar szakember-csoport vett részt, amit a – magas részvételi költségek miatt – az EOQ MNB mintegy 1 mFt-al támogatott. A Kongresszuson 43 országból mintegy 670 fő vett részt. A plenáris nyitó és záró előadásokat leszámítva az előadások három fő szekcióban zajlottak: Az “A” szekció a “Minőségi tapasztalatok és eszmék” címet viselte, a “B” szekció a “Minőségirányítás és minőségügyi rendszerek” mottót tűzte zászlajára, míg a “C” szekció speciális minőségügyi kérdésekkel foglalkozott. Néhány érdekes előadás elhangzott a “D” szekcióban is, melyen a Nemzetközi Minőségi Akadémia által meghívott előadók fejtették ki véleményüket a minőségirányítás aktuális kérdéseiről. Összesen 80 előadás hangzott el a 3 nap alatt, melyek közül 3 előadás külön kiemelendő: W.A. Golomski, a chicagói egyetem és kereskedelmi főiskola tanára előadásában felvázolta az elkövetkező 50 évre az intézmények, termékek, szolgáltatások és munkafolyamatok minőségügyi scenario-ját. Antonio Silva Mendes az Európai Bizottság által felmért minőségi trendeket és elvárásokat fogalmazta meg, melyek teljesítése az európai piac versenyképessége szempontjából kiemelten fontos. Dr Hans-Dieter Seghezzi, a sájci minőségügyi iskola vezéralakja újszerű előadásában a virtuális szervezetekben rejlő lehetőségeket fejtegette a minőségügy szempontjából.
• A minőségügyi szakemberek harmonizált tanúsítási és regisztrálási rendszerének (URQP) hazai bevezetésére létrehozott munkacsoport által összeállított Minőségügyi Kézikönyvet a NAT szakértői nem találták alkalmasnak arra, hogy helyszíni szemle lefolytatására sor kerüljön. A NAT részéről alapvető elvi kifogások merültek fel az EOQ MNB személyzettanúsítási tevékenységének akkreditálásával kapcsolatban:
• csak működő szervezet (megkezdett tevékenység) akkreditálható;
• főállású független állandó személyzet szükséges;
• a felügyeletet csak olyan testület gyakorolhatja felette, melyben az érdekek egyensúlya biztosított (a Választmány nem).

• Az EOQ MNB aktívan közreműködött az Európai Bizottság által támogatott EOQ/EFQM projektben, melynek eredményeként megvalósult az Európai Minőségi Díj a kis- és középvállalkozások számára. Ennek keretében
• elkészült az angol nyelvű eredeti kiadványnak megfelelő magyar nyelvű pályázati útmutató;
• 6 magyar szakember vett részt az EFQM továbbképzésen és szerezte meg a vezető felülvizsgálói (lead assessor) minősítést;
• 3 magyar cég (BURTON-APTA Kft., Pesterzsébeti Papírgyár és a PREC-CAST Kft.) vett részt – az összesen 70 bejelentkező európai kis- és középvállalkozás között – az első alkalommal részükre kiírt Európai Minőségdíj pályázaton.

• Első alkalommal vett részt magyar vállalat az “Európai Minőségdíj” pályázaton az 1992 óta kiírásra kerülő nagyvállalati kategóriában. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. volt az a magyar nagyvállalt, amely elsőként készítette és nyújtotta be pályázatát az EFQM-hez. A kapott “nem hivatalos” brüsszeli tájékoztatás szerint Herend pályázata kitűnő és öregbíti Magyarország hírnevét a minőségügy területén. A továbbjutáshoz azonban ebben a kategóriában 3 éven keresztül szükséges hasonló színvonalú pályázatot benyújtani, mert Európa legjobb cégei is ezt tették és teszik.
• Az EOQ 1997-ben indította az Európai Bizottság által kezdeményezett projektet a “Vevői elégedettség európai indexe” témakörben, amelynek előkészítésében az EOQ MNB kezdettől fogva közreműködött. A nemzetközi projekt legfőbb célja egy olyan megbízható, összehasonlítható és jól összegezhető mérőszám kidolgozása, amely egy-egy cég, iparág, szektor, ország és gazdasági tömörülés, esetleg kontinens gazdasági fejlettségének mutatói között - a GDP-hez, a kereskedelmi mérleghez, az inflációhoz, a termelékenységhez stb. hasonlóan már a közeli jövőben helyet kap. Ezáltal a jövőben a versenyképesség egyik fontos mutatószámává válhat. Mivel jelenleg a részvételben érdekelt országok száma jelentősen meghaladja a bevonásra kerülő országok számát, szigorú kritériumok teljesítéséhez kötött a projekt további lebonyolításában való aktív közreműködés. Ehhez tartozik többek között a vevői felmérések – a még kidolgozásra váró európai modell szerinti – pontos elvégzése és a Magyarországra eső költséghányad vállalása. A projekt érdemi részének lebonyolítására előreláthatóan még 1998-ban, a befejezésre és az általános alkalmazás megkezdésére előreláthatóan az 1999. év végéig kerül sor.

• A szakbizottságok száma 1997-ben nem változott, de egyesek létszáma jelentősen növekedett. Ezek a következők:
• Szoftver Szakbizottság12 fő
• Minőségügyi Rendszerek Tanúsítása
  és Auditálása Szakbizottság12 fő
• Egészségügyi Szakbizottság39 fő

• A Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt., mint Magyarországon az ISO 14001 szerint elsőként tanúsított cég, kezdeményezésére 1997. március 17-én megalakult a “Magyarországi Tanúsított Cégek ISO 14000 Fóruma” elnevezésű szerezet. Alapítóként a következő cégek és intézmények működtek közre:
• Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
• Hejőcsabai Cement-és Mészipari Rt.
• MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt.
• EOQ MNB
• KÖVET-INEM Hungaria
• SZENZOR P-E Gazdaságmérnöki Kft.
• Magyar Munkaadók Szövetége

• Önkéntes kezdeményezésre alapozva folytatódott az EOQ MNB regionális szervezeteinek formálódása. Ennek keretében 1997. június 25-én 33 cég és intézmény megalapította az EOQ MNB Kelet-Magarországi Regionális szervezetét és megválasztotta tisztségviselőit a következők szerint:

• Az EOQ MNB Alapszabályában foglaltaknak megfelelően különböző javaslatokat tett a kormányzat és egyes minisztériumok részére a hazai minőségfejlesztés feltételeinek javítása érdekében. Így többek között eredményes levélváltásra került sor általában miniszteri, vagy elnöki, illetve főtitkári szinten
• a Honvédelmi Minisztériummal a tanúsítások kölcsönös elismerése és a román-magyar katonai minőségbiztosítási együttműködés tárgykörében;
• a Pénzügyminisztérium kivételével valamennyi minisztériummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Magyar és Budapesti Iparkamarával az “Európai Minőséghét Magyarországon, 1997” rendezvénysorozat alkalmából, valamint
• az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal a Gazdaságfejlesztési Célelőírányzat minőségfejlesztésre vonatkozó pályázati feltételeivel kapcsolatban.
• Az 1 %-os törvény alapján az EOQ MNB részére az APEH 25 096.- Ft-ot utalt át, mivel az 1997. év őszén lefolytatott felülvizsgálat (APEH, TB, Vám, Fővárosi és II. kerületi Önkormányzati Hivatal) eredménye szerint semmiféle köztartozása nincs és nyilvántartása, könyvelése stb. a vonatkozó szabályoknak megfelel. A fenti összeg az URQP projekt folytatásához került felhasználásra, mivel erre a projektre állami támogatást az EOQ MNB pályázat formájában sem kapott.
• A minőségügyi terminológia korszerűsítését és egy új EOQ MNB szakszótár elkészítését az EOQ MNB Termiológiai Szakbizottságának egy szakértő csoportja kezdte el.
• Az EOQ MNB kölcsönös tagsági viszonyt alakított ki tagdíjfizetési kötelezettség nélkül a GTE-vel és a HUNGAROLAB-bal.
• Az EOQ MNB 1997. február 4-én csatlakozott a Modernizációs Charta’ 1997 aláíróihoz, amelyet az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat kezdeményezett. A modernizációs Charta által megfogalmazott elvek és célok ugyanis nagy mértékben összecsengtek az “Európai Minőséghét 1997” rendezvénysorozat szlogenjével: “Európai minőség a társadalom szolgálatában”.

A fentieken túlmenően az EOQ MNB 1997-ben jelentősen bővítette nemzetközi kapcsolatrendszerét, amiről az I. fejezet és más kiadványok adnak részletes tájékoztatást.

Közvetlen a rendszerváltozás után a minőségügy területén két nagy perspektivikusan fejlődő társadalmi szervezet folytatta, illetve kezdte meg működését.

A magyar minőségügyi szakemberek már 1990-ben megkezdték az 1991. nyarán megalakuló Magyar Minőség Társaság (MMT) megszervezését. Ezáltal közel egy időben Magyarországon két - a későbbiek során - egyre jelentősebb erőt és egyre nagyobb tagságot magának mondható társadalmi szervezet kezdte meg, illetve folytatta tevékenységét a minőségügy területén.

A minőségügy elkötelezett hazai és külföldi szakembereinek általános és egyre erősödő elvárása a Magyarországon működő két legnagyobb minőségügyi egyesület vezető testületeitől, hogy alapjában véve hasznos tevékenységüket a jövőben összehangoltabban, koordináltabban és formális szervezeti kereteket is működtetve végezzék.

• erőteljesebb és összehangoltabb hozzájárulás a magyar termékek és szolgáltatások minőségi színvonalának és ezáltal versenyképességének javításához;
• összehangolt közreműködés a kormányzat minőségügyi álláspontjának kialakításának és végrehajtásának elősegítése érdekében;
• egységes és közös vélemény kialakítása a minőség műszaki- tudományos kérdéseiben;
• a hazai minőségügy még átfogóbb képviselete a nemzetközi fórumokon;
• a hazai minőségügyi szakemberek ismereteinek, tájékozottságának és felkészültségének további bővítése;
• összehangolt projektek, rendezvények és más akciók szervezése a hazai minőségügyi szakemberek minél szélesebb körének bevonása érdekében.
• az MMT és más társszervezetek bevonása a 2000-ben Budapesten megrendezésre kerülő EOQ-Kongresszus előkészítésébe.

Az együttműködést elősegítő témákat, illetve azok kiválasztását és koordinált megvalósítását alapvetően semmi nem korlátozhatja, folyamatos bővítésük, illetve kiterjesztésük előtt semmiféle mesterséges akadály nem állítható. Az együttműködés területeit elsősorban mindkét szervezet tagságának igényei, elvárásai és kívánságai határozzák meg. A szervezett együttműködés megkezdésekor főként a következő feladatok egyeztetett megoldása hozhat érdemi eredményeket:

• rendszeres információcsere a minőségügy területén elért fontosabb nemzetközi és hazai eredményekről,
• a két szervezet rendezvénynaptárának legalább vagy félévenkénti egyeztetése a jelentősebb rendezvények, továbbképzési tanfolyamok és más időpontok vonatkozásában;
• az országos rendezvények tematikájának, időpontjának és helyének egyeztetése, pontos körülhatárolása és összehangolása;
• egyes kiemelt jelentőségű országos vagy nemzetközi rendezvények (konferenciák vagy szemináriumok) koordinált megszervezése,esetleges közös előkészítése és lebonyolítása;
• minőségügyi projektek tematikájának összehangolása, egyeztetése vagy elhatárolása;
• nagyobb nemzetközi vagy hazai projektek közös megpályázása, a pályázatok összehangolt előkészítése, megszervezése és elnyerésük esetén közös végrehajtása;
• egyes szakágazati területek egyeztetett kezelése, esetleges felosztása.

- egy-egy legalább 1 évre választott vezetőségi tag.

Az EOQ MNB és az MMT vezetői között kialakítandó szervezett együttműködés eredményessége és hatékonysága esetén hosszabb távon elképzelhetőnek látszik az előrelépés egy “Szövetség” létrehozásának irányába. A hosszabb távon létrehozható “Magyar Minőségügyi Szövetség” azonban semmiféleképpen nem lehet kirekesztő jellegű és csak a két legnagyobb hazai minőségügyi társadalmi szervezet együttműködésére korlátozva. Ezért - a két legnagyobb szervezet közötti eredményes együttműködés első kézzelfogható jelei után - célszerűnek látszik a konzultatív testület időszakos vagy rendszeres kibővítése más magyarországi minőségügyi társadalmi szervezetek vezetőinek, illetve képviselőinek bevonásával. Ennek a későbbiek során még pontosabban körvonalazandó perspektívának a mérlegelése és kibontakoztatása azonban csak abban az esetben képzelhető el, hogy ha a most kialakításra kerülő szervezett együttműködés az EOQ és az MMT között a nemzeti minőségügy alapvető érdekeit hatékonyan szolgálja és a tagság érdekeinek, elvárásainak megfelel.

Az EOQ MNB 1997. június 5-én megtartott Küldöttközgyűlése az előterjesztett együttműködési javaslatot 6 tartózkodással ellenszavazat nélkül elfogadta. Az “Együttműködési javaslat”-ot az MMT elnöke részére közvetlenül a Küldöttközgyűlés után megküldtük és a “Minőség és Megbízhatóság” 97/5 számában nyilvánosságra hoztuk. Az MMT részéről az “Évkönyv” lapzártáig (1998. április 30-ig) válasz nem érkezett.

Vissza az előző lapra